Finnország csoportos beszámoló
Kísérőtanárként kicsit több mint két hetet tölthettem el Finnországban (november 7 -november 25) négy tanuló munkáját segítve és szabadidős programjukat szervezve. Szeptemberben megtörtént a kapcsolatfelvétel a projekmanagerrel és egyeztettünk a kiutazás időpontját illetően (kezdete és vége) illetve a kiutazók szakmáját illetően. Miközben a szállás és repülőgépjegy foglalás megtörtént a kiválasztott tanulókkal folyamatosan zajlottak a felkészítések. Szeptember végén egy csapatépítő tréningen vettünk részt, amelyet minden évben megtartanak az iskolánk sóház téri részében, ahol lehetőség van arra, hogy a tanulók gyakorlati elméleti és csapatépítő feladatokat is végezzenek. A két napos tréningen az én feladatom a kulturális rész megtartása volt, de bekapcsolódtam a tanulók csoportos játékos feladataiba is, hogy jobban megismerjük egymást és gördülékenyebben menjen majd a közösen eltöltendő egy hónap. Megkóstoltuk a külföldön elkészítendő magyar menüt és az ország ismereti részben képekkel illusztrálva beszéltem a rájuk váró feladatokról, munkabeosztásról látnivalókról és kirándulási lehetőségekről. A sóház téri tréning után az iskolában folytatódtak mind az angol nyelvi mind a kulturális felkészítések. A felkészítés egy hónapja alatt sűrűn kellett órákat tartani, hogy a kiutazás előtt megkapják a szükséges ismereteket. Az is nehezítette a feladatomat, hogy a tanulók nem egy osztályba járnak, hanem két különböző osztályból voltak és gyakorlatuk sem ugyanazokra a hetekre esik. A felkészítések alkalmával nagy hangsúlyt helyeztem a munkahelyen használandó szakmai szókincsre és alapvető kommunikációs formákra, amelyeket használhatnak vásárlás, közlekedés, útbaigazítás vagy a leendő munkatársakkal való kommunikáció során. Természetesen kitértünk az utazással kapcsolatos teendőkre is. Végül elérkezett az utazás időpontja. A gyerekeket Kiss Gábor kollégám kísérte ki Finnországba így az utazás a szállás elfoglalása valamint az első lépések a munkahelyen való beilleszkedés kezdete az ő időszakára esett. Megérkezésemkor családias hangulat fogadott és jó volt látni milyen szépen mennek a dolgaink. Szakmai szempontból elsősorban a sült húsételeket kellett szemrevételezni és készítésükkel kapcsolatban kellett tapasztalatokat szerezni elsősorban, ettől függetlenül igyekeztünk minél többet megtudni a finn szokásokról.
A konyhafőnökkel beszélgetve rákérdeztem, hogy mik a legnépszerűbb ételek Finnországban. Kérdésemre válaszul elmondta, hogy a globalizáció nem kímélte északot sem, így a gyorsan elkészíthető ételek háttérbe szorították a tradicionális ételeket. Elmesélte, hogy egy állami felmérés szerint a 10 leggyakoribb finn étel:
• Lihapullat (húsgombóc)
• Jauhelihakastike (darált hús, barna mártásban)
• Makaroonilaatikko (rakott tészta) (előregyártottan is kapható, minden supermarketben megtalálható)
• Lihakeitto (húsleves) (de nem azonos a magyar húslevessel!)
• Pizza
• Makkarakeitto (kb. virslileves)
• Ruokasalaatti (saláta)
• Makkara/Nakkikastike (kolbász, virsli mártásban)
• Keitetyt/Paistetut nakit (főtt/sült virsli)
Ugyanebből a felmérésből kiderül, hogy a finnek külföldi vendégeik számára
otthon legszívesebben feltálalt ételeinek listája így fest:
• Karjalanpaisti (karéliai sült)
• Peruna (burgonya)
• Karjalanpiirakka (karéliai pirog)
• Kala (hal)
• Lohi (lazac)
• Lihapulla (húsgombóc)
• Salaatti (saláta)
• Perunamuussi (burgonyapüré)
• Kotimainen marja (hazai bogyó)
• Savukala (füstölt hal)
• Poronkäristys (rénszarvaspörkölt)
• Ruisleipä (rozskenyér)
• Lakka (mocsári hamvasszeder)
Elmondása szerint finn konyhán a két szomszéd, Svédország és Oroszország hatása érezhető. Valaha a finnek is azt ették, amit a természet kínált, és amire lehetőségük adódott, többségük száz évvel ezelőtt még igen egyszerű ételeket fogyasztott. Az akkori ételválaszték rozskenyérből (ruisleipä), burgonyából (peruna), sózott halból (suolakala) és egyfajta savanyú tejből (piimä) állt. A burgonya, a kenyér, a halfélék és a tejtermékek (maitotuote) ma is a finnek alapételeinek számítanak. A Magyarországon oly mindennapos búzából (vehnä) sütött puha kenyér egykor főúri kiváltság volt a finneknél, s húst (liha) alig ettek. Azután megnőtt az életszínvonal és változott minden. A gyerekek az iskolában étkeznek (a világon egyedül állóan az alsó tagozatos gyermekek ingyenes iskolai étkezésben része-sülnek), a dolgozók a munkahelyükön ebédelnek, így a családi étkezések számára a hétköznap esték és a hétvégék maradtak meg. Ilyenkor aztán előtérbe kerül a készen vagy félkészen vásárolható ételek felhasználása, annál is inkább, mert ezek bőségesen és elérhető áron állnak a háziasszonyok rendelkezésére. Alapvetően ezek a körülmények határozzák meg a mai finn ember étkezési ritmusát s magát az étkezések tartalmát is. Harminc éve az egészségügyi meggondolások meghatározó tényezői a finnek étkezési kultúrájának. A 70-es évektől kezdve egyre csökken az állati zsiradék (eläinrasva) használata, s a zöldség (kasvis), a gyümölcs (hedelmä) és a bogyók (mansikka, mustikka stb.) fogyasztása jelentősen megnőtt.
Mindazonáltal sikerült megkóstolni néhány tradicionális finn ételt, illetve ezek elkészítésében is részt vettünk. Számomra az egyik legkülönlegesebb a Kalakukko (Cipóban sült hal)
Hozzávalók: a tésztához: 3 dl víz, 2 ek. olaj, 2 kk. só, 25 búza dkg liszt, 25 dkg rozsliszt, a töltelékhez: 1,5 kg apró hal, 15 dkg sertéslapocka, 1 csapott ek. rizs, 1 csapott ek. só.
Elkészítés módja: A kifilézett halat, lecsepegtetjük. A húst szeletekre vágjuk. A lisztekből, sóból, vízből, olajból kikeverjük a tésztát, ovális alakúra (30x40 cm) nyújtjuk úgy, hogy a széle vékonyabb legyen, mint a közepe. A halszeleteket a tészta közepére helyezzük, rászórjuk a rizst, megsózzuk. Ezután a hússzeletek következnek. A tészta széleit megvizezzük, az egyik felét ráhajtjuk a másikra, a széleket alaposan összenyomkodjuk, felületét tenyerünkkel egyenletesre formázzuk. A cipót sütőzacskóba (celofán, alufólia, egyéb hőálló fólia) tesszük, 2 órán át, sütjük közepesen meleg sütőben, majd éjszakára a sütőben hagyjuk állni. Melegen, olvasztott vajjal leöntve, tejjel vagy aludttejjel tálaljuk.
Másik nagy kedvencem volt a Karél pecsenye (Karjalanpaisti)
Hozzávalók: 30 dkg marhahús, 50 dkg birka lapocka, dagadó vagy szegy, 30 dkg sertéshús, (lehet még kevés vese, máj) só ízlés szerint. Az elkészítés módja: A húsokat besózzuk, nehezék alatt egy éjszakán át, hagyjuk állni. A fölös sót eltávolítjuk, a húst kis kockákra vágjuk. Agyagedénybe tesszük úgy, hogy a zsírosabb darabok a tetején legyenek. Forrásban lévő vízzel leöntjük. Meleg, de nem forró sütőben, fedetlenül legalább 3 órán át, érleljük. Nem szabad forrnia. Lehet hagymával, szegfűborssal ízesíteni, de az eredeti karél étel zamatát az összeérlelődött húsokból kapta.
A finn tradicionális ételek közé tartozik a rénszarvas- (poro) és medve- (karhu) sült is természetesen az elmaradhatatlan főtt burgonya körettel. A medvehúst sajnos nem volt lehetőségünk megkóstolni, mert Savonlinnában nem lehetett kapni. Próbáltam beszerezni, több üzletet is bejártunk, utoljára vadászokkal beszélgettem el a témáról, akik elmondták, hogy Északon a lappoktól lehet beszerezni leginkább és árban 70 Euró körül kell számolni kilónként. Az éttermünk konyhafőnöke is megerősítette ezt az állítást. Elmondása szerint 2 éve dolgozott utoljára medvehússal és akkor is egy különleges rendezvényre készítették. A rénszarvast azonban megkóstoltuk és igen ízletesnek találtuk. A repülőtéren hazafelé jövet láttunk medvehús konzervet, de nem vásároltunk belőle.
Íme néhány recept a konyhán elkésztett ételek közül.
Párolt ürühús
Hozzávalók 4 személyre: 80 dkg ürülapocka, 80 dkg burgonya, 50 dkg sárgarépa, 40 dkg vöröshagyma, só, törött bors, fél dl olaj, 2 dl húsleves. A húst alaposan bedörzsöljük sóval, megkenjük olajjal, és néhány óráig érleljük. Ezután kis darabokra vágjuk, és a forró olajban megpirítjuk. Hozzáadjuk az apróra vágott hagymát, a kockára vágott burgonyát és a karikákra vágott sárgarépát. Sóval, borssal fűszerezzük, a húslevessel felöntjük, és fedő alatt, közepes lángon pároljuk. Ha már megpuhult, szükség szerint utána fűszerezzük, és néhány percig tovább pároljuk.
Bárányhús kapormártással
Hozzávalók 4 személyre: 1 kg báránycomb, 2 evőkanál liszt, 4 dkg vaj, 1 csokor kapor, 2 evőkanál zsiradék, 1 szál sárgarépa, 1 szál petrezselyemgyökér, 1 kis zellergumó, 1 evőkanál borecet, 1 evőkanál cukor, só, törött bors. A megmosott, sóval, borssal ízesített húst kevés vízben félpuhára főzzük. Ezután hozzáadjuk a megtisztított és kis darabokra vágott zöldséget, és teljes puhulásig főzzük. Leszűrjük. A lisztből és a zsiradékból világos rántást készítünk, majd a hús levével feleresztjük. Ezután cukorral és borecettel ízesítjük, és végül belekeverjük a finomra vágott kaprot is. A mártásba beletesszük a felszeletelt húst, és jól összeforraljuk. (Készíthetjük úgy is, hogy a mártást összeturmixoljuk a főtt zöldséggel.)
Húsgombócok tejfölös mártással
Hozzávalók 4 személyre: 50 dkg bármilyen darált marhahús, 1 tojás, 12 dkg zsemlemorzsa, 5 dl tej, só, 3 fej vöröshagyma, 2 dl tejföl, 1 evőkanál liszt, törött bors, olaj a sütéshez. A vöröshagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk, majd 1 evőkanál forró olajban üvegesre pirítjuk. A húst a tojással, a zsemlemorzsával, a tejjel, a pirított hagymával, a sóval és a borssal fűszerezve összedolgozzuk. A masszából nedves kézzel kis gombócokat készítünk, és a forró olajban megsütjük. A leszűrt gombócokat melegített tálba rakjuk. 2 evőkanál olajra rászórjuk a liszt felét, habzásig hevítjük, majd egy dl vízzel felengedve simára keverjük. A maradék liszttel elkevert tejfölt beleöntjük, és kevergetve kiforraljuk. Sóval, borssal utánafűszerezzük, végül a húsgombócokra ráöntjük.
Áfonya finn módra
Hozzávalók 4 személyre: 40 dkg áfonyabogyó, 10 dkg cukor, 4 evőkanál burgonyaliszt. A megmosott áfonyát szétnyomkodjuk, és 1 liter vízben megfőzzük, majd a levét átszűrjük. A gyümölcsléhez hozzáadjuk a cukrot, felforraljuk, és 4 evőkanál vízben simára kevert burgonyaliszttel besűrítjük. Csészékbe töltjük. Lehűtve, vaníliakrémmel vagy -fagylalttal adjuk asztalra.
Rénszarvasragu
A húst fél órával a főzés előtt kivesszük a fagyasztóból. A vajon egyszerre megpirítjuk a kockákra vágott hagymát, a húst és a felszeletelt gombát. Ha a hús elvesztette nyers színét, felöntjük 1 dl vízzel, és 10 percig főzzük. Majd hozzáadjuk a tejfölt és a csíkokra vágott paprikát, a fűszereket, és még további 5 percig főzzük. Rizzsel vagy burgonyával tálaljuk.
Finn halleves
A halat kibelezzük, megmossuk és kifilézzük. Törzséből és szálkáiból az apróra vágott hagymával és a fűszerekkel erős tűzön fél óra alatt hal alaplevet főzünk. Az így kapott levet átszűrjük egy másik edénybe, újra feltesszük főni. Amikor forrni kezd, hozzáadjuk a felkarikázott póréhagymát és a meghámozott, négy felé vágott paradicsomokat, 15 percig főzzük. Közben a halat feldaraboljuk, majd a leveshez adjuk. További 5 percig főzzük. A tejből és a lisztből habarást készítünk, a levesbe keverjük. Néhány percig forraljuk.
Tálalás előtt a leves tetejét bőségesen megszórjuk apróra vágott kaporral és snidlinggel.
Oului lazacleves
A lazacot megmossuk, a bőrét lenyúzzuk. Nagyobb lábasban odateszünk vizet főni. A hagymát apróra daraboljuk, és most jön a lényeg: beletesszük a vízbe! Nincs olajon fonnyasztás! A felkockázott burgonyát is hozzáadjuk, sózzuk, és beletesszük a szemesborsot. A leves tetején keletkező habot leszedjük. Amikor már majdnem megfőtt a burgonya, hozzáadjuk a szintén felkockázott (kb. 1x1 cm) lazacot. Amikor megfőtt a hal és a burgonya is, a tejszínnel besűrítjük, és már nem forraljuk tovább. A leves tetejére frissen felaprított kaprot szórunk.
Kint tartózkodásunk alatt alkalmunk nyílt a gyerekekkel közösen egy magyar nap megrendezésére is ahol az általunk készített ételeket szolgálták fel a magyar konyha és a kultúra iránt érdeklődő vendégeknek. Gulyás levest, bakonyi sertésszeletet valamint somlói galuskát készítettünk. A tanulóink nagyszerűen helyt álltak. 70 fő részére készítettünk ételt és nyugodtan állíthatom a visszajelzések alapján, hogy a vendégek elégedettek voltak. A magyar nap előtt szépen nyugodtan előkészültünk, összedaraboltunk mindent. Így zökkenőmentesen és időre elkészült az étel. Végig követtem minden mozdulatukat és segítettem őket a háttérből. Korábban én is szakácsként végeztem így van rálátásom a témára. A konyhafőnök külön megköszönte nekik a magyar napi teljesítményüket. (A nap folyamán többször is felajánlotta, hogy ad segítségül mellénk finn tanulókat az étel elkészítéséhez, mi ebből presztízskérdést csináltunk és inkább az önálló elkészítés mellett döntöttünk)
A szállás ár-érték arányt tekintve kiváló volt. A hotel Tottban voltak a szobáink. Rendezett és jó atmoszférájú ez a szállás, amely a kényelem mellett biztosítja a csendes magányt is hiszen nem túl sokan laktak itt. A finnek amúgy sem egy harsány nép tapasztalataim szerint. A munka mellett azért kikapcsolódásra is jutott elegendő idő. A környék összes kulturális látványosságát megtekintettük. Meglátogattuk Olav várát (Olavinlinna), amely a középkorban épült a várost körülölelő víz egy stratégiailag fontos kicsiny szigetén. Lustóban szemügyre vettük a favágással és fafeldolgozással foglalkozó valamennyi munkafolyamatot és eszközt. Lehetőségünk nyílt meglátogatni a világ legnagyobb fatemplomát Kerimakiban. A templomépítészet valódi csodája, a fa meleg belsőt kölcsönöz egy fagyos világban. Látogatást tettünk továbbá az egyik leglátványosabb üdülő övezetébe Punkaharjuba, amelynek természeti szépsége télen is páratlan és maradandó élményt nyújtott. Természetesen a város szépségeit is felderítettük közösen és megszemléltünk mindent, amit lehetett és gyakran elmentünk sétálni az erdőbe is.
A gyerekek jól érezték magukat és barátságokat is kötöttek finn tanulókkal. Ezek a barátságok remélhetőleg nem merülnek a feledés homályába. Közös bowlingozás mellett a finn lányok többször is csatlakoztak hozzánk vacsorára illetve közös délutáni beszélgetésre. A közös programok mellett az iskola jóvoltából lehetőségem nyílt együttdolgozni egy halász oktatóval egy teljes napon keresztül. Láthattam hogyan készítik a különböző eszközöket, csapdákat és természetesen közösen felszedtünk egy halászhálót is a vízen. A zsákmány ugyan nem volt jelentős az élmény azonban egy életre szól.
Összességében jól alakult a látogatásunk. A gyerekek kiegyensúlyozott jó teljesítményt nyújtottak és igazán büszke vagyok rájuk. Szelíd és szerény viselkedésük, munkaszeretetük a finnekből is elismerést váltott ki.
PARTNEREINK:
