Immár több mint másfél hónapja annak, hogy az oktatás az online térbe költözött, az MMSZ Károly Róbert Középiskolánál pedig úgy gondoltuk: ha az órákat meg lehet tartani az interneten keresztül, akkor miért ne rendezhetnénk meg a végzősök számára oly fontos ballagást is rendhagyó módon, „virtuálisan”? Az erre az alkalomra készített filmet múlt csütörtökön egyszerre osztottuk meg a diákokkal és az érdeklődőkkel, akik így a képsorok megtekintése alatt lélekben közösen élhettek át felemelő és torokszorító pillanatokat.
Az utóbbi hetek sok tekintetben a lemondásról szóltak mindannyiunk számára. Gyöngyösi iskolánk vezetősége és tantestülete ezért is döntött úgy, hogy a ballagás régóta várt, egyszeri élményéből megpróbál a mostani körülmények közt is a lehető legtöbbet átadni a diákok számára, ahogy arra Daskalopoulos-Kuzbelt Hilda Violetta intézményvezető is utalt rövid köszöntőjében.
Aki ugyanis azt hinné, a szóban forgó videó pusztán beszédek egymás után sorakoztatásából állt, nagyon téved. Igazgatónőnk felvezető gondolatai után a Himnusz taktusaira például megelevenedett egy ballagás minden fontos „hozzávalója”, a gondosan előkészített, szalaggal tűzdelt ünnepi ruháktól a padsorok megfelelő helyeire kirakott meghívókon át egészen a jól ismert ajándék plüssfiguráig. Természetesen, mint kiderült, a tarisznyákról sem kell lemondania a végzősöknek, ezeket egytől egyig megkapják, amint a feltételek adottak lesznek hozzá.
Néhány hónappal ezelőtt még mindenki arra készült, ezen a napon a ballagó diákok éneke tölti majd meg élettel az iskolát. És bár ez nem lehetett így, a szomorúság helyett mégis inkább a meghatottság könnyeit csalta a szemekbe, ahogy az intézmény zászlójával Kecskés László szakács szakoktató vonult a folyosókon, hogy aztán szép sorban betérjen a végzősök feldíszített tantermeibe, ahol már vártak mindenkit az osztályfőnökök: a 12. A-sokat Farkas Csabáné, a 11. DV3-sokat Szabó Katalin, a 11. V12-seket Tasi Ágnes, a 12.Szé2-seket pedig Virág Katalin.
Mindannyian személyre szóló, kedves szavakkal elevenítették fel az együtt töltött esztendők szép pillanatait (hiszen csak a jóra szabad emlékezni), majd sok sikert kívántak diákjaiknak az előttük álló vizsgákhoz, és persze a „nagy betűs élethez”, amihez jó alapot kaptak az elmúlt években.
A ballagók ezt követően a kamera segítségével megtehették az ilyenkor szokásos utat az iskola és a város talán legszebb, ünneplésre legméltóbb helye, a Szent Bertalan-templom között, ahol az alma mater nevében Daskalopoulos-Kuzbelt Hilda Violetta búcsúzott el tőlük, kiemelve, hogy bár a ballagás a kötelékek felbomlásáról is szól, szeretné, ha mindenki tudná, ahogy eddig, úgy a későbbiekben is számíthatnak rájuk.
Az intézményvezető megköszönte a tanároknak, diákoknak, valamint családjaiknak az erőfeszítéseiket, különös tekintettel a felborult mindennapokhoz való példás alkalmazkodásra. Nem maradhatott el a 2004 óta mindig kiosztásra kerülő „Szent Hedvig Díjak”, valamint a 4 éve alapított „Év Magyarosa”, „Év Törise” és „Év Önkéntese” elismerések győzteseinek kihirdetése sem. Kiemelte azokat a tanulókat és felkészítő tanáraikat, akik a Szakma Kiváló Tanulója megyei versenyen eredményesen szerepeltek, különösen azokat, akik kiváló teljesítményük alapján, felmentést kaptak a szakmai vizsga írásbeli részének megírása alól.
Zárásul a virtuális ballagóknak az igazgatónő azt üzente: „Soha ne feledd, hogy honnan indultál, s kik segítettek az utadban.” Bízunk benne, hogy gyöngyösi intézményünk az évek során átadott tudás mellett ezzel a búcsúzásként elkészített, különleges gesztussal is sokat tett azért, hogy diákjaink mindig jó szívvel emlékezzenek életútjuknak erre a fontos szakaszára.