Gyönyörű, verőfényes, meleg őszi napon eredtünk a budapesti kávéházak nyomába 2020. október 10-én.
Gyönyörű, verőfényes, meleg őszi napon eredtünk a budapesti kávéházak nyomába 2020. október 10-én. "Kávéház nélkül nincs irodalom" - mondta Márai Sándor, a huszadik századi magyar irodalom vezető alakja. A legfontosabb kávéházaink a kikapcsolódás mellett az irodalom és a közügyek intézésének helyszínéül is szolgáltak. Kosztolányi Dezső száz évvel ezelőtt egyszerűen csak kávévárosként emlegette Budapestet. A főváros kávéházai mindig is kiemelkedő szerepet töltöttek be Budapest történelmében, a 19. században igazi kultúrkör alakult ki bennük, az irodalmi élet fontos központjai voltak. Perlaki Krisztina tanárnő szervezésében sok érdekességet tudhattunk meg túránk állomásairól.
Kávéházi sétatúránk első állomása a világ legszebb kávéháza, a New York volt. Itt találkoztak a Nyugat és a Pesti napló szerkesztőségének tagjai. Állítólag a karzaton ülve írta meg Molnár Ferenc a Pál utcai fiúkat. Ide járt Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula, Weöres Sándor is. Innen tovább mentünk a Britannia Szálló kávéházába – mai nevén a Zsolnay Kávéházba, a Teréz körút és a Szondi utca sarkára. Itt indult a Móricz Zsigmond által alapított egyedülálló irodalmi-közéleti szalon, a Nyugat Barátok Köre is. A kávéházi hangulatot egy cappuccino és egy croissant elfogyasztásával mi is megéltük. Sétánk harmadik állomása a Hadik Kávéház volt, amely az 1920-as évektől vált felkapott hellyé, amikor a tőle nem messze lakó Karinthy Frigyes elkezdett ide járni. Karinthyt követték a barátai, majd a többi jeles író és költő is: Déry Tibor, Tersánszky Józsi Jenő, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Füst Milán, Nagy Lajos, Hunyady Sándor, Heltai Jenő, Rejtő Jenő is gyakran üldögélt a Hadikban. A közösen elfogyasztott finom és fűszeres borjú gulyásleves után élményekkel telve tértünk haza.